Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon.   A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Üdvözlöm a Kerületi Újság - kerületi hírek oldalon. GSpeech

Kedves Gáll Anna!

Olvastam az „Isten hozott nálam öcsém, ez a való világ!” című írását az Indexen. Szeretnék önnel ezzel kapcsolatban néhány gondolatot megosztani.

Be kell valljam mindjárt a líd olvasásakor elakadtam. Több okból is.

Egyrészt, mert az írásából úgy tűnik, hogy a könyvégetés / darálás egy barbár / fasiszta / kommunista / jezsuita inkvizíciót idéző szélsőséges cselekedet.

Az ön által felvázolt bevezető szerint a könyv csak jó, csak az emberi szellem csúcsterméke lehet, egy abszolútum, ami szent és sérthetetlen attól kezdve, hogy a könyvkötő ragasztója megszáradt rajta.

Valóban sokat köszönhet a kultúránk a könyveknek, méltán őriztük meg Gutenberg nevét, de nyilvánvalóan egy könyv értékét nem az a matéria, papír, ragasztó, festék határozza meg, amiből készült, amit a tűz, vagy a daráló képes elpusztítani, hanem azok a gondolatok, amiket terjeszt. Így egy könyvet – tartalmától függetlenül, csupán könyv volta miatt – abszolút értéknek tekinteni, már-már vallásos tiszteletben részesíteni, megsemmisítését elítélni ostobaság.

Lehet, hogy elsőre megbotránkozik azon, ha azt mondom, hogy igenis vannak könyvek, amelyek tűzre valók. Mégis azt állítom, hogy vannak könyvek, amelyeket máglyára szórni, bedarálni nem barbár / fasiszta / kommunista / jezsuita inkvizíciót idéző szélsőséges cselekedet, hanem normális értékítélet.

Nem ért velem egyet? Vonatkoztasson el egy pillanatra az önt oly érzékenyen érintő konkrét sztoritól és helyettesítse be a mesekönyv helyére Hitler Mein Kampf-ját, amit valaki ledarált és olvassa végig ebben a kontextusban az ön által írt líd-et, amelyben a könyvégetést / darálást egy barbár / fasiszta / kommunista / jezsuita inkvizíciót idéző szélsőséges cselekedetnek nyilvánítja és értékelje ki ebben a kontextusban ezt: „hogyan és miért akart az adott rendszer megszabadulni a kisebbségi gondolatmenet képviselőitől”. A következtetések levonását önre bízom.

Elakadásom másik oka következik a fentiekből. Azzal a _téves_ gondolatmenettel, hogy a könyvégetés / darálás _csak_ egy barbár / fasiszta / kommunista / jezsuita inkvizíciót idéző szélsőséges cselekedet lehet, amelyet – lám – az emberi történelem méltán elítélt rezsimjei is elkövettek, ön, mielőtt Dúró Dóra _véleményére_ reagálna, az első pillanatban rásüti a _személyére_ azt a bélyeget, hogy ő – a könyv bedarálása miatt nyilvánvalóan – ezeknek a rossz emlékű rendszereknek a jelenkori megtestesítője. Ismerem Dúró Dóra szélsőjobbos tevékenységének néhány stációját, eszemben sincsen őt mentegetni, vagy megvédeni öntől. Egyszerűen csak azt állítom, hogy az ön által követett módszer nem alkalmas vélemények ütköztetésére. Ez karaktergyilkosság, a más véleményen levő személy lejáratása, megsemmisítése, ideológia vezérelt újságírás és nem vita, vagy véleménynyilvánítás.

Cikkének a többi részében számos ellentmondást vélek felfedezni.

„De akkor mit is olvashatunk a meseantológiában? Hát, a rémhírekkel ellentétben, nem azt, amit „elvileg””… „A mesék legtöbbje pedig olyannyira ártatlan, hogy még felnőtt szemmel sem tűnik fel, ha az adott történet a leszbikusságra … van kihegyezve…”

Hmm. Szóval a mesekönyv a leszbikusságra kihegyezett történettel nem azt „reklámozza” amit „elvileg”? Érdekes!

„…mekkora badarság azt állítani, hogy az LMBTQ tartalmú könyv LMTBQ gyermeket, majd később felnőttet szül.” A Labrisz Leszbikus Egyesület és Kövesi Györgyi (az ön által belinkelt cikkből) valószínűleg nem osztja ezt a véleményét. Ők pontosan tudják, hogy az „abnormálisnak tartott” dolgok „normalizálása” azt jelenti, hogy egy „előítéletekkel fel nem vértezett gyerek” ezt a korábban abnormálisnak tartott dolgot normális választási lehetőségnek tartja a jövőben. Így nincs szükség „reklámozni”, „népszerűsíteni”, vagy „isteníteni” abnormálisnak tartott dolgokat, elég őket normalizálni.

Ha ezt le akarom fordítani az ön hasonlatára, akkor, ha a Labrisz Leszbikus Egyesület és Kövesi Györgyi nem hívja fel az ön figyelmét a milánói makarónira, akkor teljes megelégedéssel meg fogja enni a diós / mákos / kakaós / túrós tésztát anélkül, hogy a milánói makarónin járna az esze.

Egyébként, ha gyerekeknek szánt „érzékenyítő” mesét keres, „amely nem titkolja el a tényt, hogy a társadalom sokszínű”, felhívom a figyelmét a Pom Pom meséire. Gombóc Artúr minden deviánsan viselkedő mesehősben megtalálja a sérültet, elfogadásra, szeretetre szorulót, és feloldja a problémákat, anélkül, hogy a mese abnormálisnak tartott dolgokat normalizálna. Persze értem, hogy ez nem valósítja meg a Labrisz Leszbikus Egyesület és Kövesi Györgyi szándékait. Nekik szükségük van arra, hogy a valóban elfogadásra szoruló „különböző bőrszínű, kultúrájú, vallású, testi fogyatékossággal élő hősök, idősek, mélyszegénységben élők, hajléktalanok” mellett az előítélettől mentes gyerekek megtanulják elfogadni és normálisnak látni az LMBTQ szexuális beállítottságokat is.

Tudja, akiknek „böki a csőrét” az abnormális dogok normalizálása, azok véleményt nyilvánítanak. Ez a véleménynyilvánítás nem kellene hogy bökje az ön csőrét, hiszen nem „elnyomó rendszerek avítt ideológiái” között élünk, hanem a felvilágosult XXI. században! Vagy tévedek esetleg és már egy új elnyomó rendszer épül, amely ugyan úgy nem támogatja a gondolatok és vélemények szabadságát, mint az ön által említett barbár / fasiszta / kommunista / jezsuita inkvizíciót működtető rendszerek?

Cikkéből mégis az utolsó bekezdés tetszik legjobban, amelyben tudatja, hogy ön nem szülő.

Bár becsületes ez a beismerés itt a cikk végén, de egy csapásra légneművé teszi az egész írást. Ezek szerint ön úgy oszt ki egy „négygyerekes” anyát gyereknevelésből, úgy beszél előítéletek nélküli gyerekekről, úgy állítja, hogy az LMBTQ tartalmú könyv nem szül LMBTQ gyermeket, úgy állítja, hogy „a melegség és a nemváltoztatás ... sok gyereket és fiatalt … érint”, hogy semmi személyes tapasztalata nincsen gyerekekkel kapcsolatban, soha nem élte még át egy szülő felelősségét gyereke élete, sorsa, jövője iránt, hanem könyvekből, vagy pszichológia órán megtanult elméletekkel traktál bennünket. Esetenként olyan beállítottságú emberek véleményét hangoztatva, mint Kövesi Györgyi, aki pedagógus végzettségénél fogva pontosan tudja (az ön, általam feltételezett naivitásával ellentétben), hogy a cél az abnormálisnak tartott dolgok normalizálása.

Üdvözlettel:
"elgyé"

Ossza meg az információt!

Kerületi Újság a Facebookon - Kövessen minket!

hirdetés

Ön is hirdetne?

A címlapról ajánljuk

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Szolgáltatók, akiket ajánlunk

Olvasói blogok

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Könyvajánló

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
A kijelölt szöveg felolvasásához kattintson a hangszóróra! Kerületi Újság felolvasó